Lökéshullám terápiával szerzett tapasztalataink

A kezelésekkel kapcsolatos észrevételeinket és tapasztalatainkat ismertetjük.

 

A lökéshullám kezelés egymástól bizonyos fizikai paramétereiben eltérő készülékekkel több évtizedes múltra tekint vissza. Természetesen a technika fejlődésével a projektil az applicátor a nyomásviszonyok és a frekvencia is megváltozott, ezáltal a terápia kényelmesebbé vált a beteg és a kezelő személyzet számára.

 

Lökés hullám terápia

 

Rendelőnkben a BTL által gyártott 5000 SWT POWER készüléket használjuk.
A készülék főbb jellemzői:
• Magas nyomás 5 barig
• Magas frekvencia 22 Hz-ig
• Burst mód nagyon érzékeny pácienseknek
• 8.4” színes érintésérzékeny képernyő
• Színes terápiás enciklopédia anatómiai képekkel
• Felhasználó által meghatározott diagnózisok
• Moduláris rendszer – későbbi korszerűsítés lehetősége elektroterápiával, ultrahanggal, lézerrel vagy mágneses terápiával

Bejelentkezés: +36 20 238 0170

Rendezvények biztosítása

Rendezvények biztosítása, orvosi ügyeletek (Mozgóőrségek, stb. filmforgatások egészségügyi biztosítása)

Ultrahang vizsgálat

Ultrahang vizsgálat

 

ultrahang vizsgálat

Ultrahang vizsgálat bejelentkezés után, gyorsan, sorba állás nélkül.

Hasi-, kismedencei-, lágyrész ultrahang

Így lesz szép a lába – Visszerek nélkül

 

A visszeresség nemcsak kozmetikai probléma, kezelés nélkül súlyos szövődményekkel is járhat. Kialakulásában nagy szerepe lehet a túlsúlynak, az ülő- vagy állómunkának, de annak is több gondot kell fordítani a megelőzésre, aki örökölhette a hajlamot, vagy rendszeresen magas sarkú cipőt visel. Dr. Szokoly Miklós főorvos tanácsait megfogadva elkerülhetjük a fájdalmas betegséget, s megtudhatjuk azt is, hogy milyen lehetőségek vannak a gyógyításra.

A megelőzés: 8 tipp + 4 gyakorlat a megelőzéshez

Mozgás: a vénákra nem minden sport jótékony hatású. Ajánlott az úszás, a séta, a túrázás, a kerékpározás, a síelés, a tánc és a torna.

Figyeljünk a súlyunkra: minden egyes felesleges kiló indokolatlan terhet ró a vénákra, ezért elősegíti a visszér kialakulását.

Álljunk, üljünk helyesen: soha ne nehezedjünk csak az egyik lábunkra (pl. főzés, vasalás közben), ülés közben a keresztbe tett vagy hosszan behajlítva tartott láb ereiben is lassul a vér visszaáramlása, túlterhelés lép fel.

Polcoljuk fel éjszakára a lábat: amikor aludni készülünk, bokánkat vagy vádlinkat emeljük meg egy pokróc vagy lapos párna segítségével, 10-15 centi magasra.

Járkáljunk mezítláb: cipőnk sarkának minden többletcentimétere lassítja a vérvisszaáramlást, viseljünk lapos talpú cipőt, otthon pedig sétáljunk zokniban vagy mezítláb.

Vegyünk hideg lábzuhanyt: minden reggel és este, elöl a lábfejtől az ágyékig, majd hátul vissza a lábfejig tusoljunk le hideg vízzel. Az összeszűkülő erek hatására megszűnik a vér pangása.

Óvjuk lábunkat a melegtől: a szauna, a napozás, a szolárium, a forró fürdő mind-mind tágítja a vénákat, visszérre hajlamos lábbal inkább kerüljük ezeket.

Kerüljük a szűk ruhát: a szoros zokni, harisnya, fehérnemű, deréköv, a feszes nadrág és szoknya is kedvezőtlenül hat a vénákra.

 

Otthoni gyakorlatok a jobb keringésért

Az alábbi tornagyakorlatokat minden este vagy reggel két perc alatt elvégezhetjük:

– Támasszuk alá a lábunkat egy kispárnával, szorítsuk „ökölbe”, majd nyissuk szét ujjainkat olyan gyorsan és erősen, amennyire csak tudjuk.

– Húzzuk fel a térdünket, emeljük fel az alsó lábszárunkat, és végezzünk gyors körzéseket váltakozó irányba.

– Húzzuk fel a térdünket, a lábunkat hajlítsuk, majd ismét kinyújtva engedjük le.

– Szorítsuk a kispárnát két lábfejünk közé, emeljük fel néhányszor, majd tegyük le újra.

A kezelés

Attól függően, hogy visszereink elváltozása mennyire előrehaladott, s milyen panaszokkal jár együtt a betegség, többféle lehetőség is van a gyógyulásra:

Természetes gyógymódok

Segíthetnek a különböző vitaminok – például a C- és az E-vitamin –, amelyek javítják a keringést és erősítik az érfalakat.

Három hónapos használat után várható eredmény azoktól a táplálékkiegészítőktől, amelyek például ázsiaigázló-kivonatot tartalmaznak, segítik az érfalak rugalmasságának, az erek átjárhatóságának helyreállítását. Hatásosak lehetnek még a vadgesztenye és a szúrós csodabogyó hatóanyagaival készült különböző szerek.

Kapható már olyan krém is, amely a piócák nyálából kivont, hirudin nevű hatóanyagot tartalmazzák, s amely a bőrön keresztül felszívódva a visszeresség kezelésére szolgál. Rendszeres használata erősíti a vénák falát, javítja a keringést, gátolja a láb dagadását és kozmetikai hatást is kifejt.

Szén-dioxid-fürdők

 

Mátraderecskén találjuk hazánk egyetlen természetes szárazfürdőjét, de az országban már több helyen kialakított mesterséges mofetták is rendkívül hatékonyak a visszeres panaszok gyógyításában.

Homeopátia

 

Különböző homeopátiás szerek kaphatóak a visszeres panaszok fajtáira: van segítség a hideg, világos-szederjes végtagokra, a duzzadt, fájdalmas, vérrel telített vénákra, de az akut vénagyulladásra is külön szert találhatunk.

 

Rugalmas harisnyák

 

A gumiharisnyát vagy a fáslit reggel, felkelés előtt kell felvenni. Használatával ellensúlyozhatjuk az érfalak belső nyomását, s így viszonylag rövid időn belül csökkenhetnek a fájdalmaink.

Orvosi megoldások

A vékony seprűereket általában lézeres vagy injekciós kezeléssel, a nagyobb, kitágult, kanyargós ereket azonban már a legtöbb esetben már csak műtéttel lehet megszüntetni. Utóbbira is van azonban már kíméletesebb megoldás, hiszen hazánkban is elérhető az ún. hab-injekció. A két-három alkalomból álló kezeléssorozat elvégzése egyenként mindössze 10-15 percet igényel, s akár ujjnyi vastagságú visszerek gyógyításánál is alkalmazható. Mivel az orvosi beavatkozásokat követően hosszabb-rövidebb ideig minden esetben szükséges a rugalmas pólya viselése, érdemes az őszi-téli hónapokban elvégeztetni a kezeléseket.

Visszérbetegek 12 parancsolata

 

  1. Rendszeresen kell hordani gumiharisnyát (kompressziós harisnyát). (Különféle erősségű kompressziós harisnyák léteznek, melyeket az orvos minden betegére egyénileg méretezve ír fel.)
  2. Rendszeres lábmozgatás szükséges a vérpangás megelőzésére;
  3. Csak keveset szabad mozdulatlan lábbal ülni, vagy egy helyben állni, ehelyett sokat kell feküdni vagy járni, futni.
  4. Éjjel a lábakat magasra kell fektetni (lásd az ábrát!).
  5. Sok úszás;
  6. Fürdés helyett zuhanyzás; külön hideg zuhany a lábra;
  7. Olyan sokat járjon mezítláb és szandálban, amennyit csak bír! Ez hihetetlen mértékben erősíti a lábizmokat.
  8. Rendszeresen ellenőrizze, és ha kell, csökkentse testsúlyát! A túlsúly felesleges, elkerülhető megterhelés a keringés számára.
  9. Minden olyan betegségnél, ahol kénytelen ágyban maradni, a lábát különösen sokat mozgassa, és végezze a vérmozgató tornát a trombózis megelőzése érdekében!
  10. Kerülni kell az erős napozást és a szolárium használatot. Szaunázni csak nagy ritkán szabad, akkor is csak orvosa véleményét kikérve.
  11. Azonnal keresse fel orvosát, ha bokája vagy annak környéke megsérül! A gyors vérzéscsillapításon kívül ne kezdjen öngyógyításba, mert óvatlanul több kárt tehet, mint hasznot!
  12. Fogamzásgátló szedéséről értesítse kezelőorvosát! Visszérbetegségnél fogamzásgátló szedése mellett sose dohányozzék!

Visszér vérzés ellátása

 

Gyakran előfordul, hogy visszérbetegek banális sérülések után folytatják tevékenységüket, és csak később veszik észre, hogy nadrágjukból csöpög a vér. A gyökérszerűen kidagadó visszerek nagyon könnyen sérülnek, és komoly vérzést okoznak.

A visszér vérzés ellátása

Varixvérzésnél nem alkalmazható az, az egyébként helyes – elsősegélynyújtó tanfolyamokon is tanított – elv, hogy a végtagok erős, csillapíthatatlan vérzése esetén a végtagot erősen le kell kötni. A lekötés nem csillapítja a varix vérzését, mivel az utánpótlás alulról, az izmokból jön. Ha varixsérülés után a combot lekötjük, az izmokban levő elhasznált vér továbbra is összegyűlik a vénákban, de a lekötés miatt nem tud a szív felé folyni. Magától értetődik tehát, hogy a vér a sérülésen át talál utat magának, így a vérzés még erősebb lesz. Ugyanez játszódik le akkor is, ha a sérült személy nem fekszik le, hiszen a vérnek sokkal könnyebb útja van kifelé, mint felfelé.

Mit kell varixvérzéskor tenni?

Három egyszerű dolgot:

  1. Le kell feküdni.
  2. A lábat magasra kell fektetni. Ekkor gyorsan eláll a vérzés.
  3. A vérző helyre lehetőleg steril kötést kell helyezni.

Amint a vérzés elállt, kérjük, felpolcolt lábbal, fekve szállíttassa magát orvoshoz a seb szakszerű kezelése végett.

Visszérbetegség megelőzése

A megelőzés a legjobb orvosság a viszérbetegségnél is.

Ezzel az alapelvvel egészen biztosan mindenki egyetért, csakhogy sokan kritikusan ellenvetik, hogy az ő esetükben a megelőzés késő, hiszen a betegség már kialakult. Ez az elképzelés azonban téves: Mindegy, hogy a visszérbetegség mennyire súlyos, a megelőzésnek mindenkor teljes létjogosultsága van.

Előrehaladott betegségnél a megelőzés célja más, mint egészséges embereknél. Ilyenkor a betegség következményeinek – dagadó boka, fájdalom, lábszárfekély, vénatrombózis, tüdőembólia – megakadályozására törekszünk.

 

A visszérbeteg életmódja

A megelőzés a helyes életmóddal kezdődik. Próbálja meg elérni és tartani ideális testsúlyát. Ez hosszú távú feladat (1/2 – 1 évig is eltarthat), melyhez szükség esetén kérjen orvosi segítséget és diétás tanácsot. Sokat mozogjon és feküdjön, kerülje viszont a hosszas álldogálást és ülést. Fekvéskor vagy utazáskor polcolja magasra lábait. Ha hosszabb ideig ülnie kell, minden feltunés nélkül megteheti, hogy “marokba” szorítja lábujjait, majd elernyeszti.
(lásd a “Vérmozgató torna” gyakorlatait a következő oldalon!). Sportoljon sokat! A sportot nem szabad haszontalan, fárasztó időtöltésnek tekinteni, hiszen az együtt sportolás kiváló családi program, és öröm forrása lehet. Visszérbetegeknek az úszás a legalkalmasabb sport egyrészt, mert ekkor a test vízszintesen fekszik, így az izommunkával pumpált vérnek nem kell “hegynek felfelé” másznia, másodsorban a hideg víz hatására a közvetlenül a bőr alatt futó vénák összehúzódnak és így a véráramlás felgyorsul.
Rendszeres úszással a megdagadt, és hulladékanyagokkal terhelt láb ismét karcsú lesz. Kerülje viszont a szaunát! A meleg hatására a vénák kitágulnak, aminek következtében a vér még lassabban kering a lábban, és ez trombózishoz vezethet.
Kerülje a visszérbeteg azokat a sportokat, melyeknél a láb könnyen sérülhet (pl. futball). Ha a visszér vérezni kezd, komoly következményekkel járó vérveszteség léphet fel. Sok szenvedést okoz az is, hogy egy-egy sérülés gyógyulása a szövetek lecsökkent regenerálódó képessége miatt hónapokig tarthat.
Nagyon fontos, hogy a visszérbeteg rendszeresen végezzen vérmozgató tornát, melynek gyakorlatait a következőkben ismertetjük és Betegeink külön papíron is megkapják.

 

Vérmozgató torna

A vérmozgató torna egyszerű gyakorlatok sora, melyet mindenki könnyedén el tud végezni:
I. A lábujjak “marokba” szorítása (1/2 perc)
Feküdjön a hátára, és lábát fektesse magasra (tegyen például párnákat vagy összehajtott pokrócokat a lába alá)! Szorítsa össze és nyissa szét az ujjait olyan gyorsan és erősen, ahogyan csak bírja! Képzelje el, hogy egy odatartott ceruzát kell minduntalan megfognia és elengednie. Ha nincs lehetősége hanyatt feküdni, akkor a gyakorlat munkahelyen, sorban álláskor, buszon, tehát mindenütt végezhet ő.
II. Lábkörzés (1 perc)
Hanyattfekvésben húzza fel a térdeit, emelje fel alsó lábszárait, és körözzön gyorsan két lábszárával egymással ellentétes irányban.
A lábkörzés után – mely körülbelül fél percig tartson – tegye le a lábát, és többször egymás után hajlítsa be, majd ismét nyújtsa ki térdét!
III. Párna összeszorítása (1/2 perc)
Feküdjön továbbra is felpolcolt lábakkal! Szorítson össze lábfejeivel egy párnát, emelje meg, majd ismét eressze le!
IV. A vér kipréselése a vádliból (1/2 perc)
Továbbra is fekve maradva hajlítsa be az egyik lábát csípőben és térdben!
Kulcsolja át ujjaival a behajlított láb bokáját, majd lassan nyújtsa ki a lábát, közben kezeit engedje feljebb csúszni. Ujjaival préselje végig a lábát egészen a lágyékig. Végezze el ugyanezt a gyakorlatot a másik oldalon is, majd még 3-4-szer mindkét lábával!
Ezt a gyakorlatot különösen a lelkére kötjük. Adott esetben ülve is elvégezheti, de ne mulassza el. Fordítson napi 3-5 percet ezekre a gyakorlatokra! Ha kialakul a vénagyulladás, annak kezelése sokkal több időbe kerül, nem is beszélve a fájdalmakról és az életminőség romlásáról. A visszérbetegségnek csak kis része a fájdalom, tehát a jéghegy csúcsa. A vérmozgató tornával a felszín alatt megbúvó “jéghegyre” kívánunk hatni, ezért nem elégedhetünk meg a fájdalom elmúlásával.

 

Lábzuhany

A lábzuhany jelentősen javítja a láb vérkeringését. A víz hűvös legyen, és lágyan hasson a bőrre! A zuhanyzást kezdje a lábfej elülső részén, majd lassan zuhanyozza végig a lábát egészen a lágyékig! Mindezt ismételje meg hátul is, ismét a lábfejnél kezdve, és a fenékig haladva! Ugyanezt végezze el a másik oldalon is! Naponta legalább egyszer zuhanyozzon az itt leírtak szerint! Szívleljen meg két dolgot a víz használatával kapcsolatban: ne feküdjön hosszan meleg fürdőben, hiszen ez a lábzuhany hatásának éppen az ellenkezőjét váltja ki. Meleg vízben a vénák kitágulnak, és a vér még lassabban folyik. Ha ingatag a keringése (gyakran elájul, könnyedén emelkedik, vagy esik a vérnyomása), a lábzuhanyt úgy kezdje, hogy először csak a lábfejet és a vádlit zuhanyozza néhány másodpercig!

 

Miért jó a kompressziós harisnya?

A varixok gyakran kígyózva lefutó, kitágult, göbös vénák tönkrement billentyűkkel. Ennek következményei Ön előtt már ismertek. A harisnya kívülről az egész lábszárat vénástul, mindenestül összenyomja. A vénák kiöblösödései, tágulatai a nyomás révén sokkal kisebbekké válnak (6. ábra), így a bennük levő billentyűk ismét érintkezni tudnak egymással.
Ebből az is következik, hogy a harisnyával helyreállítottuk az eredeti rendet, tehát a vér ismét csak felfelé folyhat, és nem tud visszacsurogni a billentyűk lemezei között. A kompressziós harisnya másik hatása az, hogy a szövetekben meggyült vizet visszanyomja az erekbe, tehát megszünteti az ödémát.

A kompressziós harisnyák és a fáslik nem szüntetik meg a varixokat, az előrehaladott visszérbetegség és az ennek talaján kialakult lábszárfekély kezelésében viszont rendkívül fontos szerepük van.

A kompressziós harisnyát reggel felkelés előtt kell felhúzni, és lefekvés előtt kell ismét levenni. Amennyiben reggel elkerülhetelen, hogy “halaszthatatlan dolgait” elvégezze, vagy zuhanyozzon, kérjük, feküdjön le, és öt percig magasra tartott lábakkal feküdjön, majd húzza fel a harisnyát! Sokak számára a kompressziós harisnya viselése nyáron kimondottan terhes. Az ezzel járó kellemetlenséget viszont érdemes vállalni, hiszen a harisnyák a visszérbetegségre kifejezetten jó hatásúak, s őt képesek a betegség súlyosbodását megállítani. Számos harisnya létezik, melyek közül az orvos írja fel betegének a legmegfelelőbbet. Az itt leírt szabályok következetes betartása óriási önfegyelmet kíván, de megéri.

 

Mire jók a gyógyszerek a visszérbetegség kezelésében?

Sokan azt gondolják, hogy a varixokat a mai világban már csodálatos gyógyszerekkel el lehet tüntetni. Legyenek teljesen nyugodtak afelől, hogy ilyen gyógyszer ma még nincs sem a patikákban, sem az ezernyi természetgyógyászati cikk között! Gyógyszeriparunk elég okos és szorgos ahhoz, hogyha létezne ilyen készítmény, azt megfelelően tudomásunkra hozza, és el is adja. A visszérbetegség gyakorisága alapján ugyanis egy ilyen készítmény sok százmilliós üzletet jelentene. A patikákban ennek ellenére mintegy 150 féle (!) gyógyszer van forgalomban a visszérbetegség kezelésére.
Ezek mind haszontalanok volnának? Egyáltalán nem. A vénagyógyszereknek megvan a maguk biztos, elvitathatatlan helye a visszérbetegség kezelésében.
A korábbiak alapján már tudjuk, hogy a visszértágulat következtében a szövetekben víz szaporodik fel. Ezt a jelenséget vizenyőnek, szakszóval ödémának nevezzük. Bizonyos gyógyszerek, mint például a VenorutonŽ, DoxiumŽ, DoxilekŽés a DetralexŽa hajszálerek falát vízzel szemben átjárhatatlanná teszik, így a vérből nem szivároghat ki a víz a sejtek közé, tehát nem alakulhat ki ödéma. Olyan hatásuk van, mintha egy szövetzsákot belülr ől gumival vonnánk be, és így vízhatlanná tennénk. Mivel az ödéma képződését lassítják, illetve gátolják, akkor érdemes bevenni valamelyiküket, ha a lábfej még csak enyhén duzzadt meg. Ezek a készítmények részben vény nélkül kaphatóak, de szedésük előtt kérjen tanácsot orvosától, gyógyszerészétől!
Kialakult vizenyő esetén vízhajtó szedése javasolt, mely a lábszárban fel-gyülemlett vizet a vesén keresztül távolítja el a szervezetből. Vízhajtót csak orvosi rendelvényre és orvosi ellen őrzés mellett szabad szedni.
Általános szabály, hogy a visszérbetegség kezelésére készített gyógyszereket csak rövid időre, a legfájdalmasabb és legödémásabb időszakokban vetjük be, hiszen ennél a betegségnél a gyógyszeres kezelés csak tüneti javulást hoz, az okot nem szünteti meg. Éppen ezért nem pótolhatják a kompressziós harisnyát vagy a fáslit, de nem is az a szerepük. A gyógyszeres kezelés eredményeképpen bekövetkezett javulás nem jelenti azt, hogy a viszzértágulatok megszüntek. Csak az ödéma tünt el, nem a varix – de már ez is komoly eredmény.

 

Összefoglalva

A visszérbetegség kialakulását, illetve kiújulását meg lehet, és meg is kell előzni. A megelőzés sokkal kisebb fáradsággal és időráfordítással jár, mint a betegség kezelése, nem is beszélve az egészséges életmód általános jótékony hatásáról, melynek részleteit a médiából mindenki jól ismeri. Ezért javasoljuk, hogy sokat mozgassa lábait, sportoljon, tornázzon és tegye mindennapjai részévé azt a szemléletet, hogy lábszárában sosem panghat a vér. Amennyiben már kialakult a visszérbetegség, kompressziós harisnyával, vagy fáslival igyekszünk összenyomni a vénákat. Ha egy kitágult vénát összenyomunk, akkor a véna eredeti működése, az egyirányú vértovábbítás csaknem teljesen helyreáll. Gyógyszeres kezelést akkor alkalmazunk, ha a fájdalom és az ödéma képződés tornával és fáslival nem akadályozható meg. A gyógyszerek sem a tornát, sem a fáslit nem tudják helyettesíteni. Ha gyógyszeres kiegészítő kezelés mellett döntünk, a következő készítménytípusok közül választhatunk:

  1. Fájdalomcsillapítók
  2. Vénafalra ható gyógyszerek, melyek megakadályozzák, hogy a pangó vérből a víz a szövetekbe, a sejtek közé szivárogjon.
  3. Vízhajtók, melyek a szervezetből a vizet a veséken keresztül vizelet formájában ürítik ki.

Visszér vizsgálatok

Visszér vizsgálatok

 

Amikor egy rendelésen a visszérbetegnek elmagyarázzák, hogy visszerei miatt bizonyos vizsgálatokat el kell végezni, nem ritkán értetlenül néznek az orvosra, hiszen sokan azt gondolják, hogy a visszérbetegséget ránézéssel diagnosztizálni lehet (5. ábra). Ez így is van, de az a megállapítás, hogy a bőr alatt láthatóan visszértágulat van, a kezelés tervezéséhez, a legmegfelelőbb gyógymód kiválasztásához nem elég. Meg kell vizsgálni, hogy elsődleges, vagy másodlagos visszérbetegségről van-e szó azért, hogy eldöntsük, alkalmazhatunk-e olyan kezelési eljárásokat, melyek eredményeként ezekre az erekre többletmunka jut. Különböző vizsgálóeljárások állnak rendelkezésünkre, melyek közül csak azokat vesszük igénybe, melyek Betegünk esetében feltétlenül szükségesek.

Ultrahang-Doppler vizsgálat

A fájdalommentes és veszélytelen vizsgálat során egy ceruzaszerűeszközzel (Doppler-szonda) feltérképezzük, hogy milyen az egyes erekben a véráramlás. A szonda ultrahangnyalábot sugároz az erekbe, ami az ott áramló vörösvértestekről visszaverődik. Egy számítógép a visszaverődés mértékéből kiszámolja, hogy a vizsgált érben merre és mennyi vér folyik.

Flebográfia

Flebográfia alatt a láb vénáinak speciális röntgenvizsgálatát értjük. Azereket úgy tesszük láthatóvá, hogy egy vénát – a vérvételhez hasonlóan -megszúrunk, és úgynevezett kontrasztanyagot fecskendezünk bele, ami az érben eloszlik, és a röntgenképen jól láthatóan kirajzolja a láb vénás hálózatát. A flebográfia során nagyon ritkán allergia léphet fel, melynek kialakulásáért a kontrasztanyag felelős. Ezért kérjük, említse meg orvosának, ha átesett már ilyen, vagy egyéb kontrasztanyagos vizsgálaton: epe, vese, erek, nyirokerek röntgenezésén. Valamivel gyakoribb a tű beszúrása helyén kifejlődő gyulladás, mely leginkább akkor fordul el ő, ha a beadott kontrasztanyagból egy kevés az ér mellé kerül. A beadás helyén ilyenkor fájdalom, majd órákkal vagy napokkal később bőrpír és b őrduzzanat jelentkezik, amely borogatással és megfelelő kenőcsökkel eredményesen kezelhető.

Fényreflexiós reográfia

Az egyszerű és veszélytelen módszer arra a kérdésre ad választ, hogy milyen a láb vérellátása. A vizsgálathoz egy gyufás skatulya méretű, bőrre ragasztható eszköz szükséges, amely a lábat megvilágítja, és a visszavert fény színéből következtet a véráramlás sebességére. Ép erekben gyorsabb, kitágult vénákban lassabb áramlást mérünk.

 

A visszérbetegség (varikozitás) kialakulása

 

Az egészséges vénák szerepe

A visszérbetegség a visszerek (más szóval vénák, vagy gyűjtőerek) betegsége. Ahhoz, hogy a betegség lényegét és a kezelés lehetőségeit megértsük, röviden foglalkoznunk kell az egészséges vénák felépítésével és feladatával. Szervezetünkben a vér folyamatosan oda-vissza kering a tüdő és különbözőszerveink, izmaink között, akárcsak a központi fűtésben a víz a kazán és a fűtőtestek között. Ebben a csőrendszerben a kazán szerepét a tüdő azzal tölti be, hogy itt a vér oxigént vesz fel, szerveink és izmaink pedig fűtőtesthez hasonlítanak, mivel a vér bennük adja le az oxigént, akárcsak a fűtőtestben a víz a meleget. A szív, mint egy keringető szivattyú pumpálja a vért. Mostantól kezdve beszéljünk csak arról, hogy a láb miként részese ennek a keringésnek! Az izmok felé haladó ereket, melyekbe a szív az oxigénnel teli vért pumpálja, artériáknak nevezzük. A vér az izomba érve sok ezer apró hajszálérben oszlik el, miközben kezdeti nagy nyomása lecsökken. Az oxigénben szegény,”elhasznált” vért a gyűjtőerek, vénák gyűjtik össze az izmokból, és viszik felfelé a tüdő irányába (1. ábra). Pontosabban csak vinnék, ha a vérnek – az izmokon átjutva – maradt volna elegendő nyomása ahhoz, hogy “hegynek felfelé” ismét a törzsünkbe folyjék. Mivel azonban ekkora nyomása már nincs, a természet ötletesen sietett a segítségünkre. Ha a véna környezetében egy izom összehúzódik, akkor az összenyomja a vénát és kipréseli belőle az ott levő vért, ami két irányba kezd áramlani. A cél viszont az, hogy a teljes vértömeg a szív felé folyjon. Ezt a vénákban levő billentyűk biztosítják (2. ábra), amelyek egy irányba nyíló csapóajtóhoz hasonlóak. A felfelé áramló vér kinyitja, a lefelé folyó pedig bezárja az ajtószárnyakat. Az izmok által préselt vér tehát mindig egy-egy billentyű szinttel feljebb kerül egészen addig, amíg fel nem “kúszik” a lábszár belsejében, vagy a bőr alatt.

Miért tágulnak ki a visszerek?

Azért, mert lejöttünk a fáról. Amikor az első majom úgy döntött, hogy nem ugrál többé az ágak között, és a földön sem négykézláb közlekedik ezentúl, hanem feláll, nem tudhatta, hogy ennek milyen következményei lesznek. Felálláskor ugyanis hatalmas véroszlop nehezedett a lábára, sokkal nagyobb, mint addig bármikor, hiszen a testében keringő vér a gravitáció miatt mind a lábába szeretett volna folyni. A lábában levő vénák fala azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy kibírja ezt a rá nehezedő nyomást, így engedett, és évek alatt kitágult. Sajnos azóta is minden ember lábában a vénák fala úgy van méretezve, hogy az négykézláb mászáshoz és a fán töltött élethez a legalkalmasabb. Ha lábunk mozgatásával nem segítünk a vérnek, hogy feljusson a szívbe, akkor az a lábban rekedve kitágítja a vénákat. Ezeket a kitágult vénákat nevezzük elsődleges visszértágulatoknak (primer varixoknak).

Miért baj, ha a vénák kitágulnak?

Ha a véna kitágul, akkor a billentyűk már nem érik át teljesen az ér belső terét, így nem zárnak tökéletesen, és nem tudják megakadályozni, hogy a vér egy része visszafolyjon (3. ábra). A lábban tehát mindig több vér marad a kelleténél, ami megterheli a vénákat, így azok fala kifeszül: ez fájdalmat okoz, a láb pedig megdagad.

Mitől függ, hogy kinek alakul ki visszérbetegsége?

A visszérbetegség több hajlamosító tényező együttes jelenlétekor fejlődik ki. Elsősorban középkorúaknál alakul ki, hiszen ekkor már a test szövetei – így a vénafal is – gyengébbek, mint fiatal korban. Ez természetesen nem zárja ki, hogy egyesek magas kort éljenek meg mindenféle visszérbetegség nélkül. Tapasztalataink alapján a betegség létrejöttében szerepet játszó tényezők a következők:

  • Családi hajlam;
  • Túlsúlyosság;
  • Többszöri terhesség;
  • Állómunka;
  • Krónikus székrekedés;
  • Nem megfelelő lábbeli (magas sarkú cipő) vagy ruhadarab (szoros harisnyakötő) viselése.

Miért csak a lábszár bőre alatt alakul ki a visszértágulat?

A lábban két vénahálózat van: a mélyen az izomba ágyazott mély vénák és a közvetlenül a bőr alatt, a zsírban láthatatlanul futó úgynevezett felületes vénák (4. ábra). A mély és a felületes vénák között számos összeköttetés van, melyeket összekötőknek (perforánsoknak) nevezünk. A mély vénák fala nem tágulhat ki, hiszen rengeteg izom veszi körül és támasztja meg. A felületes és összekötő vénákat körülvevő zsírszövet ellenben nem nyújt szilárd támasztékot az érnek, így a vénák fala kitágulhat. Ezekben a vénatípusokban különböző helyeken alakulhatnak ki tágulatok, melyek jelentősége és veszélye eltérő: 1. A láb két fő felületes vénájának (törzsvénák) tágulata; 2. A f ő vénák mellékágainak tágulata; 3. Közvetlenül a bőr alatt futó hálószerű vénák tágulata; 4. Egészen felületesen, a bőr alatt seprűszerűen elágazódó legapróbb vénák tágulata; 5. Az összekötő vénák tágulata. Komoly veszélyt az első kettő rejt magában, a többi elsősorban kozmetikai jelentőségű.

Hogyan alakulnak ki a másodlagos visszértágulatok?

Normális esetben a vér 90%-a a mélyben futó vénákon keresztül jut fel a szívig, és csak 10%-a folyik a felületes vénákban. Ha a mély vénákban egy véralvadék (trombus), mint egy dugó elzárja az eret, akkor az ott folyó nagy tömegű vér az összeköt ő vénákon át a felületes vénákba ömlik, és ott folytatja útját felfelé. Ennek a kilencszeres vérmennyiségnek a szállítására még a legegészségesebb felületes véna sincs felkészülve. A többletterhelésre kitágulás a válasz. Az ilyen típusú tágulást nevezzük másodlagos viszszértágulatoknak (szekunder varixoknak).

Mi a következménye annak, ha a vér a visszerekben pang?

A pangó vér víztartalma elkezd kiszivárogni az éren kívülre, a sejtek közé és a sejtekbe. Ezt az érintettek úgy észlelik, hogy hosszas egy helyben állás után bokájuk és alsó lábszáruk egy kissé megdagad, a lábukat “nehéznek” érzik. Az enyhén megdagadt (ödémás) láb látványa mögött sokkal drámaibb történések húzódnak. Sejtek milliói kezdenek megduzzadni, a felhalmozódó anyagcseretermékek, hulladékanyagok pedig megmérgezik a szövetet. Ha ez a folyamat a b őrre is átterjed, az alsó lábszár lilásan elszíneződik. A pangó, elhasznált vérből a sejtek nem tudnak elegendő oxigént felvenni, ezért “megfulladnak”, és kialakul a betegek körében joggal rettegett lábszárfekély. Ilyen körülmények között a vér sokkal hajlamosabb alvadásra, mint egyébként. Az alvadékkal telt visszérben kialakul a vénagyulladás (flebitisz), mely nagyon erős fájdalommal jár.

Visszérbetegség – betegtájékoztató

Visszérbetegség – betegtájékoztató

A felnőtt lakosság körében gyakran találkozunk a lábvénák betegségeivel, melyek közül leggyakoribbak a visszértágulatok. A visszértágulatot (variko- zitás) sokan csupán kozmetikai kérdésként kezelik. Ezt a megközelítést első látásra meg tudjuk érteni, hiszen a visszérbetegség gyakran kevés panasszal jár, illetve olyan lassan fejlődik ki, hogy sokan hozzászoknak a látványhoz és az állandó fájdalomhoz, ezért csak akkor tulajdonítanak neki nagyobb jelen- tőséget, ha már a betegség súlyos szövődményei vonják magukra a figyelmet. A visszérbetegség során felhalmozódó kezelési, gyógytornászi, munkaidő kiesésből és leszázalékolásból adódó költségek tetemesek. Mindezeknél sokkal nagyobb súllyal esik latba az előrehaladott betegség következményei (láb- szárfekély, mélyvénás trombózis, tüdőembólia stb.) által okozott szenvedés és az életminőség jelentős romlása. A betegség mindezen negatív kihatásai megfelelő kezelés hiányában csak nőnek, a betegség pedig súlyosbodik. Ennek elkerülésére a korai kezelés és a betegség kiújulásának megelőzése az egyetlen lehetőség. Ez a füzet a visszérbetegségről és annak injekciós (szklerotizáló) kezeléséről nyújt felvilágosítást. Bármilyen kérdése merülne fel akár az itt leírtakkal, akár máshonnan szerzett információkkal kapcsolatban, bátran tegye fel, szívesen válaszolunk. Célunk az, hogy betekintést nyújtsunk a betegség hátterébe és az orvos rendelkezésére álló eszközökbe, mert meg- győződésünk, hogy Betegünk csak akkor tudja nyugodt lélekkel vállalni a kezelés költségeit és fáradalmait, ha maga is megbizonyosodott afelől, hogy ez az egyetlen út a gyógyulás felé. A betegnek és orvosának együtt kell működnie az optimális eredmény elérése érdekében. Legalább annyira fontos az orvos részéről a nagy szaktudás és gyakorlat, mint a beteg részéről a fáslizás, tornáztatás stb.. De ne vágjunk a dolgok elébe, vegyük sorra a tudnivalókat!