fejléc
Legfrissebb Cikkeink

Social

Visszér - a vér "visszautja"

 



A visszeresség népbetegség.

Döbbenetes, de egy néhány évvel ezelőtti felmérés alapján minden ötödik férfi és minden második nő küzd visszeres panaszokkal. A lábon jelentkező érprobléma lehet enyhe, pusztán esztétikai jellegű, de lehet olyan is, ami súlyos következményekkel, társbetegségekkel, életet veszélyeztető szövődményekkel jár. A megelőzés, a kezelés tehát elengedhetetlen.

A láb visszérhálózata olyan, mint a neccharisnya. Ez a bőr alatti, olykor kisujjnyi, máskor sűrű, vékony szálakból álló háló sokféleképp károsodhat. Az erek szűkülhetnek, tágulhatnak, elzáródhatnak, a következmény pedig a keringés romlása.

Visszértágulat esetén a vénás vér pang, mivel a tág érben a visszafolyást gátló billentyűk nem működnek megfelelően, a keringés lelassul, a vér a gravitáció hatására visszaáramlik.

– A visszeresség a kezdeti stádiumban inkább esztétikai probléma, mint betegség. Ám ha a láb dagad, éjszakánként fáj, görcsöl a vádli, esetleg elnehezül, az már komoly tünet, amivel orvoshoz kell fordulni – mondja dr. Szokoly Miklós főorvos, aki több mint három évtizede gyógyít visszérbetegeket, és tapasztalata szerint a fájdalom viszi orvoshoz a visszerest. – A betegek közt jóval több a nő, mint a férfi, s ebben benne van a terhesség, a túlsúly, a nők túlterheltsége. Nagy probléma, hogy a megelőzésre senki nem fordít elég figyelmet, pedig az jó cipő, bizonyos esetekben fásli alkalmazása és rendszeres lábtorna lenne. Sok fájó, csúnya láb jól kezelhető, kiváló módszerek állnak az orvosok rendelkezésére, ha időben megkezdik a terápiát – állítja Szokoly főorvos.

Csúcstechnika az egészségért

Néhány évtizede a visszerességet csak operálni tudták, nem volt más megoldás, míg ma a páciens több módszer közül választhat. A régi, drasztikus beavatkozás során a lágyékhajlattól a bokáig kivették a beteg vénát, aminek előnye az ér-főtörzs kiiktatása volt, ami más eljárással nem végrehajtható. Hátránya viszont, hogy az apró erek visszamaradnak, ráadásul a páciens két-három hétre kiesett a munkából. Ezt az eljárást a tb fizeti.

– Napjainkban sokkal korszerűbb a lézerszondás operáció. A szondát egy vastag visszérbe vezetjük be – ultrahanggal követjük az útját –, és tulajdonképpen „összesütjük” az eret. Előnye a néhány napos lábadozás, hátránya, hogy néha a műtéti terület túlhegesedik, a bőr elhal. Egy másik lehetséges műtét a fagyasztásos eljárás, amikor az orvos egy mínusz 90 Celsius-fokra lehűtött szondát vezet az érbe, amire gyakorlatilag ráfagy a beteg ér, és így könnyen kihúzható. A beavatkozás után a harmadik nap munkába állhat a páciens, de szövődmény ritkán itt is előfordul. Viszont a legkíméletesebb és legnépszerűbb injekciós kezelés tulajdonképpen szövődménymentes – magyarázza dr. Szokoly Miklós. – A tágult érbe adott injekció, ami egy hab, gyakorlatilag elhegesíti az eret. A hatóanyag hatására – ami többféle lehet – a beteg ér elhal, összetapad, akárcsak egy fólia, ha összehegesztik, vagyis az ér megsemmisül, elhal, nincs többé, egy idő után fölszívódik. Ezt a módszert évtizedek óta alkalmazzák, sokféle technikával és anyaggal. Az eljárással eltüntethetők a pókháló- és seprűvénák, de a nagyobb érelváltozások is. A kezelést a nagyobb vénákkal kezdjük, heti két-három alkalommal négy-hat injekcióval. Előnye, hogy nem műtét, hanem bőrön át alkalmazható eljárás, és nem jelent kiesést a munkából, súlyos esetben csupán fáslit javaslunk.

Á. I.

http://www.gyogyhir.hu